Gyuláról kitörve, Brazíliát és három NB2-es csapatot megjárva és az elmúlt évek megbízható teljesítménye révén elmondható, hogy Kovács Dániel jelenleg oszlopos tagja a Mol Fehérvárnak. Egykor a Vasas akadémiáján pallérozódó hálóőr elárulja az együttese csalódáskeltő eredményeinek az okait, kitér a Fluminensénél eltöltött időszakára, illetve a stabil és kiegyensúlyozott játékának a hátterére.
Idén még nem nyertetek tétmérkőzést. Mennyire érezhető a csapaton a feszültség az eddigi gyengébb szereplés miatt?
Érezhető. A csapat nagy része rutinos játékosokból áll, akik már voltak jó és rossz periódusban is pályafutásuk során, de elsősorban a vezetőedzőn és a vezetőségen látszódnak ezek a jelek.
Elmondható, hogy a játékosok beálltak Huszti Szabolcs mögé?
Maximálisan. Mielőtt befejezte a pályafutását, csapattársam lett a Vidinél. Már csak a játékos karrierje miatt is tisztelem igazán, illetve egy nagyon korrekt és egyenes embernek ismertem meg, ezek alapján evidens volt, hogy a játékosok közül mindenki elfogadta őt. Szakmai tudása, háttere a külföldi labdarúgó pályafutásából adódik, de ettől függetlenül azok a problémák, amik eddig is akadtak, azok most is jelentkeznek, nyilván nem fog minden egy varázsütésre megváltozni.
Mennyire sikerült elsajátítani a csapatnak a vezetőedző játékfilozófiáját?
Van, amikor jól megy a játék, és azt csináljuk, amit kérnek tőlünk, de olykor csak egy-egy periódusig működik ez. Ha vezetést szerzünk, vagy hátrányban vagyunk, akkor előjönnek az automatizmusok és a rossz berögződések a játékban. Azt gondolom, hogy rengeteg időnek el kell telnie ahhoz, hogy az edző által felvázolt játékrendszert magunkévá tegyük, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a csapat magjának együtt kell játszania huzamosabb ideig.
Mennyire szoros a kötelék Huszti és közted?
Abszolút normális. Nyilván próbál elsősorban a magyar játékosokra támaszkodni, de nem veszem észre azt, hogy valamelyik csapattársammal közvetlenebb lenne a kapcsolata, nem teremt baráti viszonyt senkivel sem. Megtartja mindenkivel az egy lépés távolságot, ami az edzőnek egyfajta kötelessége is.
Milyen a csapategység, mennyire sikerült összekovácsolódni az új igazolásokkal?
Javult többségében. Próbáltak a vezetők főként magyar játékosokat igazolni. A tökéletestől még messze van, sajnos a csapatkohézió nem az erőssége az együttesnek, de az elmúlt időszakban fejlődésen mentünk keresztül ezen a téren.
Vannak hangadók az együttesben, akik felemelik a hangjukat, amikor nem megy a játék, vagy kialakul valamilyen vita a csapat háza táján?
Nikolics volt legutóbb, akinek volt szava az öltözőben, talán a mostani csapatból Stopirát tudnám kiemelni, de ő is ritkán szólal fel. Sajnos nem tudnék mondani egy kemény karaktert sem. Ez is az egyik legnagyobb problémája a gárdának, hogy nincs egy igazi vezéregyéniségünk, de azért vannak rutinosabb játékosok, akik már néhány éve a csapatot erősítik, ebből adódóan ők próbálnak segíteni az új játékosoknak.
Mik a célok a szezon hátralevő részére, hiszen az európai kupaporond már nincs látótávolságon belül?
Így, hogy ennyire lecsúsztunk a tabellán, a minimális cél a bennmaradás. Ha jól indítottuk volna a tavaszt, akkor az első háromba kerülés lett volna az elvárás. Ebben a 12 csapatos rendszerben, ha nyersz 3-4 meccset, akkor már a középmezőnyben találod magad, és abból bármi jó kisülhet. Tavalyi példából kiindulva zsinórban 7 elveszített mérkőzéssel is oda tudtunk érni a 4. helyre, és indulhattunk a Konferencia Ligában, de ehhez kellett a Fradinak a kupagyőzelme is.
Beszéljünk rólad is. Kovácsik Ádám sérülése óta kirobbanthatatlan vagy a kapuból. Minek tulajdonítod a kiegyensúlyozott, stabil teljesítményedet?
Harmadik számú kapusként kerültem ide 3 éve, és a sorban előttem két válogatott kapus állt. Szerencse is közrejátszott abban, hogy Ádi megsérült, és Emil Rockov kapta meg a lehetőséget, azonban sokszor adós maradt a jó teljesítménnyel, így Márton Gábor megadta nekem a lehetőséget. Hosszú évek munkája kellett ahhoz, hogy éljek ezzel a lehetőséggel, ezért nekem sem az égből pottyant a jó játék. Odafigyelek az életmódomra is, ami megmutatkozik az étkezésben és a mentális felkészülésben, utóbbiban például egy sportpszichológus mutat nekem utat. Próbálok mindent megragadni, ami a profi sportot körülveszi.
Miért pont a Fehérvárra esett a választás?
Abban az időben az Nb2-es Vasas és a Diósgyőr is érdeklődött irántam. A miskolci együttes volt az elsődleges célom, ahová szerintem könnyebb lett volna beverekednem magam a kezdőcsapatba, hiszen a kiesés ellen menekültek. Végül arra jutottam, ki tudja, hogy hányszor fordul meg az ember életében, hogy hívja a Vidi. Úgy voltam vele, első számú kapus szeretnék lenni, ezért belevágtam az ismeretlenbe.
Kijelenthető, hogy jelenleg megbecsülnek a klubnál?
Igen. Mióta itt vagyok, Szabi a hetedik edző az egyesületnél, és mindegyik edzőnél játszottam, sőt most is, és minden alkalommal szerződést hosszabbítottak velem, szóval szerintem ennél jobb visszaigazolás nem is kell.
Az elmúlt fél-, egy év alapján nem volt lehetőséged, módod kipróbálni magad külföldön?
Voltak érdeklődések, de konkrétumig csak egy-két csapat jutott el. Ha olyan ajánlat jönne egy olyan országból, ami előrelépést jelentene, akkor elgondolkoznék rajta. Egy jó külföldi szerződés is segítene azon, hogy eljussak a válogatottságig. Jó korban érzem magam mindkét lehetőséghez.
Ha egyet kéne mondani, akkor melyik ország bajnokságában próbálnád ki magad?
Amerikában nagyon szívesen játszanék. Rohamtempóban fejlődik a labdarúgás, és az életszínvonal is fantasztikus ott, de nem tudnék ezen kívül egy olyan országot mondani, ahol szívesen védenék.
Azt hittem, hogy valamelyik topbajnokságot fogod említeni….
Magyarországról kell legalább egy lépcsőfok ahhoz, hogy el tudj igazolni egy topligába. Szoboszlai is Ausztriából szerződött a Bundesligába, és Schafer András is a DAC csapatából került az Union Berlinhez.
Fiatalkorodban megfordultál Brazíliában, a Fluminense utánpótlás csapatánál. Milyen tudással gazdagodtál ott?
Élettapasztalatból és szakmai szempontból nagyon jól döntöttem, hogy odaigazoltam. Jó volt látni, hogy milyen egy igazán profi hozzáállás, tényleg élet-halál harc ment az edzéseken a kezdőcsapatba kerülésért.
Miben volt más az ottani képzés, mint itthon?
Sokkal nagyobb a merítési lehetőség, ami abból a statisztikából ered, hogy a brazil klub évente tízezer fiatal labdarúgót néz meg, ezekből potenciálisan három jut el az első csapatig. A scout rendszerük nagyon profi. Az U20-as csapatnál 60 fős kerettel dolgoztunk, és ebből a létszámból három keretet alakítottak ki. a keret egy része a nemzetközi tornákon vett részt, a másik része a hazája bajnokságában rúgta a labdát, a harmadik pedig egyfajta regnáló csapat volt, akik vártak kiugró más lehetőségre.
Milyen színvonalú volt a brazil bajnokság?
Nem annyira gyors és szervezett, mint az európai, de technikailag nagyon magas szinten van. A meleg és a pálya talaja miatt gyakran nem lehet olyan látványos futballt játszani. Az európai foci nyílván előrébb tart.
Abban az időben az egykori BL győztes Deco a felnőtt csapat játékosa volt. Kapcsolatba kerültél- e vele akkor?
Többször is, hála a jó istennek. Nagyon rendes srác. Mivel én csak az angolt beszéltem és a portugál nyelvet akkor még nem sajátítottam el, ezért mindenben segített, amiben tudott.
Kijelenthető, hogy 29 éves korodra kész kapus lettél?
Nem mondanám, hogy egy kész kapus vagyok, mert sok téren kell még fejlődjek, inkább úgy fogalmaznék, hogy Nb1-es szinten egy határozott kapus lettem. Ebben a korban vannak a legjobb évei a kapusoknak. Sokszor kívülről úgy tűnik, hogy nincs már mit javítani, illetve mindent jól elsajátítottam, de mégse, mert nagyon kritikusok vagyunk magunkkal szemben a kapusedzőmmel. Minden kis apró részletre odafigyelünk, ami befolyásolhatja pályafutásom további szakaszát.
Miben fejlődtél a legtöbbet az elmúlt években?
Kiegyensúlyozottságban és lábbal való játékban szerintem igen, persze az is segít ebben, hogy folyamatosan játszok megszakítások nélkül. A rutinommal párosul, hogy egyre kevesebb szarvashibát vétek a mérkőzéseken.
Van- e példaképed a kapusok terén?
Ha egyet kéne mondani, akkor Ter Stegen mellett tenném le a voksomat. Kiválóan passzol és nagyon nyugodt a kapuban. Tetszik az elegáns védési stílusa, és az, hogy évek óta nagyon alacsony hibaszázalékkal véd, illetve már régóta igazán klasszis szinten teljesít.
Írta: Oláh Zalán
Megjegyzések
Megjegyzés küldése